
Budapest sportfőváros
Sportfőváros Budapest 2019-ben
A tavalyi évben Szófia kapta meg a rangos elismerést. A stafétabotot november 22-én már átvehette Budapest. De igazából január 1-jével vált hivatalosan Budapest Európa sportfővárosává. Ez azt jelenti, hogy 365 sporteseményt kell...
bővebbenA hónap sporteseményei:
2019. Február
Szavazz! Szavazz! Szavazz!
Fallabda – Egy arany, egy ezüst az Európai Körverseny legutóbbi állomásán
Egy aranyat és egy ezüstöt nyertek a fiatalok Prágában. A cseh fővárosban az Európai Körverseny legutóbbi állomásán Chukwu Hannah első lett az U17-es korosztályban, míg a fiúknál (ugyancsak U17-ben) Takács Benedek ezüstérmet szerzett. A Magyar Fallabda (Squash)...
bővebbenMagyar a világ leggyorsabb rúgója
Bekerült a Guinness Rekordok könyvébe Nagy Botond, mint "a világ leggyorsabb köríves rúgása" cím büszke tulajdonosa. A magyar válogatott karatés ezt a múlt héten megrendezett madridi világbajnokság alkalmával érdemelte ki. A hivatalos Guinness Rekord küldöttség abban...
bővebbenDarts Eb – Sorsolás után
A férfi válogatott került nehezebb csoportba a budapesti darts Európa-bajnokságon. A Nemzetközi Darts Szövetség (WDF) megtartotta a sorsolást a szeptember 25-én kezdődő kontinensbajnokságra. A férfi csapat a finnekkel, a csehekkel, a gibraltáriakkal, valamint...
bővebbenTíz magyar aranyérem a sárkányhajó Eb-n
Eredményesen szerepelt a magyar sárkányhajó válogatott a Brandenburg an der Havelben megrendezett EDBF nemzetek közötti Európa-bajnokságon. A nagy sikerrel lebonyolított júliusi szegedi klub legénység vb-t követően a magyarok 10 arany-, 4 ezüst- és 7 bronzérmet...
bővebbenFekvenyomó Eb – Ez volt minden idők legjobb magyar Eb-szereplése
Sporttörténelmi magyar szereplés a franciaországi RAW fekvenyomó Európa-bajnokságon! A Magyar Erőemelő Szövetség információi szerint a magyar válogatott minden idők legjobb hazai Eb-szereplését produkálta, miután 12 aranyérmet szerzett. A „RAW” jelző azt jelenti, hogy...
bővebbenFábri aranyérmes lett az Eb-n, jöhet a felnőttek fekvenyomó kontinensbajnoksága
Fábri János ismét maradandót alkotott. A 73 éves sportember megnyerte a 12. Európa-bajnoki aranyérmét. A csehországi Plzen adott otthont az idei masters erőemelő Európa-bajnokságnak, ahol Fábri János ismét a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel – tudtuk meg...
bővebbenÚszó Eb: legalább tíz éremben bízik a szövetségi kapitány
Legalább tíz érem, köztük egynél több arany megszerzésében bízik Sós Csaba, a Glasgow-ban pénteken kezdődő Európa-bajnokságra készülő magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya. Forrás: hirstart
bővebbenNői vízi Eb: Az érem talán átvágta volna a világot – Bíró Attila
Dicséretesnek tartja a magyar női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Bíró Attila a négy közé jutást az Európa-bajnokságon, és látja a fejlődési lehetőséget a csapatban. Forrás: nemzetisport
bővebbenFaragó Tamás: morális válság a magyar vízilabdában
A magyar női vízilabda-válogatott a negyedik, a férfi együttes pedig a 8. helyen zárta a barcelonai Európa-bajnokságot. Az olimpiai és világbajnok Faragó Tamás, az InfoRádió állandó sportági szakértője kiemelte, hogy nincs ok elégedettségre, ráadásul a férfiaknál...
bővebbenHosszú Katinka új klubot alapít, új edzője ott lesz az Eb-n
De azt nem tudni, hány számban indul az úszó. Forrás: index
bővebben
Magyar Focitörténelem
Magyarországon a legkedveltebb sportág a labdarúgás, az 1902-ben megalakult Magyar Labdarúgó-szövetség még abban az évben elindította a bajnokságot, a második világháborúig két csapat a Ferencvárosi TC és az MTK határozta meg a hazai labdarúgás színvonalát. Az 1910-es években és az 1920-as évek elején az MTK Európa legjobb csapatai közé tartozott és Schlosser Imre, Tóth Potya István, Schaffer Alfréd is világszínvonalú játékosok voltak. 1930-as években az Újpest FC is felzárkózott az élvonalhoz és az európai-kupákban is sikerrel szerepelt. Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a rendező Olaszország mögött második lett a Toldi Géza, Zsengellér Gyula, Sárosi György játékosokkal szereplő magyar csapat.
Az ötvenes években a kommunista államvezetés annyira fontosnak ítélte a labdarúgást hogy irányítása alá vonta, összegyűjtötte a legjobb játékosokat a különböző klubokból a Honvéd SE-be. Ezek a játékosok jelentették aztán a világszerte legendássá vált aranycsapat alapját. Helsinkiben olimpiai bajnok lett, 1953-ban otthonában győzte le a félelmetes hírű Angliát és az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon második lett. Az 1956-os forradalom szétszórta a világban az aranycsapatot is.
Az új sikeres válogatott mégis hamar összeállt, a klasszis játékosokban mindig bővelkedő magyar labdarúgást az 1960-as években Tichy Lajos, Albert Flórián, Fazekas László, Bene Ferenc, Dunai Antal, Fenyvesi Máté neve fémjelezte. 1964-ben olimpiai bajnok és az Európa-bajnokságon harmadik, 1968-ban ismét olimpiai bajnok lett a magyar válogatott.
- 1 Grosics Gyula – kapus (1926–2014)
- 2 Buzánszky Jenő (Kazal) – jobbhátvéd (1925–2015)
- 3 Lóránt Gyula – középhátvéd (1923–1981)
- 4 Lantos Mihály – balhátvéd (1928–1989)
- 5 Bozsik József (Cucu) – jobbfedezet (1925–1978)
- 6 Zakariás József (Zaki) – balfedezet (1924–1971)
- 7 Budai II. László (Púpos) – jobbszélső (1928–1983)
- 8 Kocsis Sándor (Kocka) – jobbösszekötő (1929–1979)
- 9 Hidegkuti Nándor (Öreg) – hátravont középcsatár (1922–2002)
- 10 Puskás Ferenc (Öcsi) – balösszekötő (1927–2006)
- 11 Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) – balszélső (1929–1997)
Anglia–Magyarország 3:6 (2:4), Wembley Stadion, 105 ezer néző, vezette: Leo Horn (holland)
Anglia: Merrick, Ramsey, Eckersley, Wright, Johnston, Dickinson, Matthews, Taylor, Mortensen, Sewell, Robb
Szövetségi kapitány: Walter Winterbottom
Magyarország: Grosics (74.p Gellér Sándor), Buzánszky, Lóránt, Lantos, Hidegkuti, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Puskás, Czibor
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv
Gólok: Sewell (15. perc), Mortensen (37. perc), Ramsey (57. perc, 11-esből); illetve Hidegkuti (1. perc, 21. perc, 53. perc), Puskás(24. perc, 28. perc), Bozsik (50. perc)